Történészként és politikusként is – sokszor a fősodratú véleményekkel szembemenve – bátran kiállt az igazság, a magyarság képviseletében. Erről tanúskodnak könyvei, és népszerű, a fiatalokat is megszólító előadásai. Dr. Garda Dezső előadásában eddig feltáratlan források felkutatása alapján mutatja be az 1916 augusztusa és 1918 karácsonya közötti Székelyföldi eseményeket, s főleg azt a paradox helyzetet, mely szerint az 1916-os évi román katonai betörés pusztításai után a székelység miként nézhette tétlenül az 1918-as évi román katonai megszállást? Miért nem vállalta az ellenállást akkor, amikor az itthon tartózkodó nemzetőrök száma jóval felülmúlta a székely kisvárosokat megszálló román katonák létszámát? A székely politikai elit, főpapjaink 1918 novemberében és decemberében miért biztatták a románoknak való behódolásra a közszékelységet? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely a korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazta? Miért vonultatták vissza a Székely Hadosztályt Kolozsvárról, szabad bevonulást engedve a kincses városba a román hadseregnek? Az előadó szerint, ha székelység 1918 novemberében és decemberében a román behatolásnak ellenállt volna, – mint ahogy ez az önvédelmi harc a törökök és az oroszok esetében megvalósult, – valószínűleg másként alakult volna Székelyföld jövője. A székely-magyar politikai elit azonban nem merte felvállalni a szembeszállást. Mikor pedig vállalták volna az önvédelmi harcot 1919. április 6-ától, a románok részéről az osztrák-magyar monarchia hadseregének az első világháborúban részt vett jól képzett katonáival találta szemben magát az önvédelmi harcot folytató magyar sereg. Az, hogy bíztunk az amerikaiak, angolok, franciák jóindulatában, Magyarország területi feldarabolásához, a székelységnek idegen uralom alá vezetéséhez vezetett.