Látnivalók

Református templom - A templom története

A település református egyháza már a 17. század elején fennállott. Papjai névsorát 1640-ig tudta visszavezetni. Sajnos e nyilvántartás a a 19. század közepén tűzeset következtében megsemmisült.
Az egyház regrégibb fölszerelési tárgya egy 1668-ban készült komáromi kehely, míg anyakönyve 1734-től ismert.
A vonatkozó szakirodalmak alapján (Pest megye műemlékei Budapest 1958. T. 603. p.) feltételezhető, hogy a településnek már a 17. század elején lehetett kőből és téglából épült, festett táblás mennyezetű templomépülete. Valószínű, hogy e templomépület leromlott állaga indokolta az 1775. november 20-án kelt királyi rendeletet, amely a többségben lévő reformátusoknak ítélte a katolikus templom épületét. A helyi gyülekezet azonban új templom építését határozta el. A szájhagyomány szerint küldöttség utazott a kancellárhoz engedélyért. Amikor az elöljáróság anyagi okokra hivatkozva próbálta meghiúsítani az építési tervet, a küldöttek egy kalap összegyűjtött aranyat öntöttek az asztalra, bizonyítva, hogy az építkezés várható költsége együtt van. Az engedélyt megkapták, és az építendő templomhoz - költségvetéssel együtt - három terv is készült. (mindhárom az Országos Levéltárba került) A tervek közül a Hacker komarói ácsmester és tervező által aláírt azonosítható leginkább a mai épülettel. Az építkezés 1783-ra fejeződhetett be. A torony 1802-ben egy villám csapás után kapott csak réz borítást. Az egyszerű, későbarokk templom monumentalitásával ma is meghatározza a faluképet.

(Idézet az 1986-ban kiadott Páty könyvből)