Testvértelepülések

Kirchheim

Kirchheim testvérközségünk honlapja.

Paty/Ungarn - unsere neue Partnergemeinde? 2005. szept.

"Eine Partnerschaft mit Zukunft!" 2005.10.21-23.Barátaink barátok között 2005.október

Bajor-magyar kapcsolatok a Zsámbéki-medencében 2005. vége

"A barátokból társak lesznek" - Cikk a Süddeutsche Zeitungból 2006.03.22 - a 2006 márciusi Kirchheimi látogatás

Zsobok

2011. augusztus 30-án a Képviselő-testület úgy határozott, hogy testvértelepülési kapcsolatot létesít a romániai Zsobok Község Önkormányzatával. A Kalotaszegen, Szilágy megyében található Zsobok Község Önkormányzata és Páty Község Önkormányzata a két község kapcsolatainak erősítésére, rendszeressé tétele és továbbfejlesztése céljából 2011. augusztus 20-án szándéknyilatkozatot írt alá, hogy Partnerszerződést kötnek egymással.

A településen házat vásárolt Páty Község Önkormányzata, amit felújított. Majd 2018 július 7-én adták át a kalotaszegi Zsobokon a „pátyi házat”. Az ünnepélyes megnyitón részt vett: Seres Dénes, Szilágy megyei parlamenti képviselője, Szilágyi Róbert megyei önkormányzati alelnök, Gál Máté István, a Zsoboki Kulturális Egyesület elnöke, a település képviselője, illetve Székely László Páty polgármestere, Dr. Hekman Tibor jegyző, Szabó István alpolgármester, Schneider Mihály az építést koordináló APF Alapítvány elnöke és Gábor Ákos képviselő. Az ünnepségre ellátogatott Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusáról Demeter Stefánia Katalin konzul is. 
Az átadás jelentőségét emelte, hogy az épület az első anyaországi önkormányzat által birtokolt erdélyi ingatlan.

Kistárkány 

Páty felvidéki testvérközösségének honlapja.

2015. március 11-én a Képviselő-testület úgy határozott, hogy testvértelepülési kapcsolatot létesít a szlovákiai Kistárkány Község Önkormányzatával. A Képviselő-testület az együttműködés alapelveit meghatározó Partnerszerződést jóváhagyta és felhatalmazta a polgármestert a szerződés aláírására, mely március 13-án meg is történt.
Kistárkány község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában a Tisza jobb partján fekszik. A község már a honfoglalás előtt lakott település volt. A honfoglalás idején Árpád fejedelem a beregi síkságon pihente ki seregével a Vereckei szoroson való átkelés fáradalmait. 

Kisszelmenc

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innen 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovákiai oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.

Magyar falu volt a Felvidéken, ezer éven át Magyarország szerves része. A trianoni békediktátum az akkori Csehszlovákiához csatolta. Az első bécsi döntés után néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Az 1945 februárjában aláírt jaltai egyezmény szerint az új határvonal kettévágta a falut. Ekkor lett a szovjet településrész Kisszelmenc, és a csehszlovák rész Nagyszelmenc, a túloldalon. A határvonal a temetőben, a sírok között kanyargott, egyes helyeken az udvarokon át húzódott. Ez a kegyetlen vonal azonban nemcsak az országot darabolta tovább, hanem kettévágott egy régi magyar falut, kettévágta a főutcát, kettévágta az ott élő közösséget. A Szovjetunió szétesésével (1991), a szelmenciek élete semmit sem változott, mindössze annyit, hogy a szovjet Kisszelmenc Ukrajnához került.

2005. december 23-án gyalogos határátkelőt nyitottak a két falu között. 2020-ig közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozott.