Az állatvédelmi törvény (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény – továbbiakban: Ávtv.) és az ebek tartására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása a tulajdonosok, gazdák kötelessége és egyben felelőssége is!

Alapvető szabály, hogy az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat korának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő tartási, élelmezési, gondozási, valamint egészségügyi körülmények között élhessen! Mindemellett a tulajdonos kötelessége megteremteni azokat a körülményeket, hogy kutyája, kutyái a tartási helyükről, udvarból ne tudjanak el- vagy kiszökni!

A felügyelet nélkül kóborló ebek, potenciális veszélyt jelentenek mind az emberi-, mind az állati egészségre, illetve a közlekedés biztonságára és a vagyontárgyakra. Gondoljuk bele abba, hogy az eb az idegen környezetben teljesen másként viselkedik, mint otthonában a gazda jelenlétében, és még a nem harapós eb is támadhat pusztán félelemből.

Felhívom valamennyi ebtartó figyelmét, hogy gondoskodjon a tulajdonában lévő kutya saját ingatlan határain belüli tartásáról, kötelező védőoltással és chip-pel való ellátásáról!

Az eb gazdáját bejelentési kötelezettség terheli a következők szerint: Az Ávt. 42/B. § (1) bekezdése alapján a tartás helye szerint illetékes települési önkormányzat eb-rendészeti feladataik elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira tekintettel háromévente legalább egy alkalommal eb-összeírást végez.

Az állatvédelmi törvény előírásainak megszegése miatt indított jegyzői állatvédelmi eljárás során, figyelemmel a jogsértésre állatvédelmi bírság kiszabására kerül sor!

Az állatvédelmi bírság alapösszege, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat: 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint. A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitől függően – meg kell szorozni az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1-4. melléklete szerinti szorzókkal. Az, hogy a tulajdonos „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott” 6-os szorzót jelent, Tehát ez esetben a bírság mértéke: 75.000.- x 6 = 450.000.-Ft.

A jegyzői állatvédelmi eljárás mellet szabálysértési eljárás is indítható a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § alapján.

Nagyon fontos, hogy a szökés megakadályozását ne láncon tartással oldják meg!

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelt kimondja, hogy ebet tartósan kikötve tartani tilos, mellyel kapcsolatban 2022. január 1. napjától további szigorításokat vezetett be.

„14/A. § (1) Az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett:

a) az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,

b) az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,

c) közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy

d) állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.

(2) Eb esetében az (1) bekezdés szerinti átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza

a) kistestű ebnél 5 méternél,

b) közepes testű ebnél 7 méternél,

c) nagytestű ebnél 9 méternél,

d) futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti, átmeneti megkötéshez alkalmazott nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az az eb életfunkciót, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat. „

A tulajdonost – a teljesség igénye nélkül – fentieken túl az alábbi kötelezettségek terhelik:

Az ebtartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet az arra jogosult hatósági állatorvosnál bejelenteni, 30 napon belül transzponderrel (köznapi nyelven chip-el) megjelöltetni, veszettség ellen beoltatni A veszettség ellen történő immunizálás során az ebet széles spektrumú féreghajtó szerrel is kezelni kell.

A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. Kutyák iránt közömbös vagy kifejezetten állatbarát embereket is kutyaellenessé tehetünk, ha ezt az egyszerű együttélési szabályt nem tartjuk tiszteletben.

A jogkövetkezmények terhe mellett – elsősorban a balesetek, kutyatámadások elkerülése érekében, kérem a kutyatartókat az ismertetett alapvető tartási, gondozási szabályok betartására, főként a kutyák felügyeletéről történő gondoskodásra!

A település nyugalma érdekében kérem és egyben köszönöm segítő együttműködésüket!

Veres Erika,  jegyző